Régi történet, de ez volt a leggyorsabb sikerem is. Az történt, hogy egyik nap arra ébredtem, hogy piros a bal szemem. Elmentem az orvoshoz, aki azt mondta, hogy egy szempillám befelé nőtt és az irritálja a szememet. Kiszedte a szempillát és hazaengedett. Másnapra már érzékeny volt a szemem a fényre és nem csökkent a pirosság, ezért visszamentem. Ekkor még két szempillát szedett ki és ennyi, ismét hazamehettem. Két nap múlva már annyira fájt a szemem a fényre, hogy nem bírtam kinyitni sem, a tenyeremmel takartam le. Ekkor már kísérővel tudtam visszamenni az orvoshoz, aki megijedt miután meglátta és kiküldött a kórházba azzal, hogy ott fogok kapni egy injekciót, mert be van gyulladva a szemem. A kórházban leszidtak engem, hogy miért lettem én oda kiküldve, de azért beadták a szurit - méghozzá a szemem belső zuga alá. Iszonyú érzés volt. Utána még vissza kellett mennem a dokihoz, aki elmondta, hogy szivárványhártya gyulladásom van. Kaptam pupilla tágítót meg szemcseppeket és hazamehettem. Pár nap múlva kellett visszamennem, jobb is volt a szemem, de mindent nagyon homályosan láttam. Két hét múlva még mindig mindennek két-három körvonala volt, ráadásul minden homályba veszett. Mondtam is a dokinak, hogy nem látok tisztán. A reakciója az volt, hogy hát ne mondjak én ilyet, nem hiszi el. Ekkor felálltam és eljöttem.
Kerestem egy magánorvost, aki amikor meglátta a szememet, rögtön azt mondta, hogy nem hiszi el, hogy én tisztán láttam a gyulladás előtt, mert legalább 3-as szemüveget kell hordanom. Szememben az üvegtest össze volt repedezve, a szaruhártya pedig el volt laposodva. Kaptam még szurit, most a szemem külső zugához közel, valamint szemcseppet és gyógyszert. Ez volt keddi napon, szombaton kellett visszamennem hozzá. Nagyon dühös voltam, mert úgy éreztem, hogy az első orvos "elrontotta" a szememet a félrekezelésével.
Otthon aztán úgy döntöttem, hogy én nem akarok szemüveget hordani, nekem a szemem jó volt és jó is lesz. Másnap nekiláttam gyógyítani magam. Fél óra relax, egy óra más tevékenység majd kezdtem elölről. Szinte egész nap gyógyítottam magam. Ezt tettem a következő két napon is. Elképzeltem a következőt: lekicsinyítve a szemzugomon keresztül bemásztam a szemembe. Vittem magammal egy spray-t, amiben olyan folyadék volt, amely a repedésekre fújva összeforrasztotta azokat. Az üvegtestet ezzel a spray-vel fújtam és láttam, ahogy a repedések egyre jobban szűkülnek. A másik a szaruhártyám volt. Azt gondoltam, hogy ha lapos akkor valahogy vissza kell gömbölyíteni. Csináltam gondolatban egy olyan rugalmas anyagot, amit kőműves lapáttal kezdtem el apránként rákenni a szaruhártyámra, fokozatosan kialakítva ezzel a gömbölyű felületet. Majd a végén bekentem a szemem egy folyadékkal, ami az éleslátást erősítette. Végsőként pedig azt képzeltem el, hogy az orvos teljesen meglepődve mondja, hogy meggyógyult a szemem és nem kell szemüveg. Szombaton már tapasztalhattam az első eredményt, a szemem ugyanis olyan mértékben javult, hogy az orvos szerint már csak 1,5-ös szemüveg kell. Gondoltam magamban - azt Ön csak hiszi! Egy hét múlva teljesen el volt képedve, hogy ez hogy lehet. Gyógyult volt a szemem! Fel is írta magának az eredményt, megvizsgálta mind a kettő szememet, mert nem akarta elhinni, hogy tényleg meggyógyult. Ez volt 18 évvel ezelőtt :))).
A szivárványhártya gyulladás azóta évente, félévente visszatér, egy immunológiai probléma miatt, de két - három nap alatt sikerül meggyógyítani. Használok olyankor szemcseppet is, de bevetem az elmém erejét is.
Ez csodálatos eredmény a számomra.Neked van ilyen sikertörténeted? Megosztanád?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése